Az Egyesült Államok a globalizáció nyertese, de Donald Trumpnak érdeke elhitetni az ellenkezőjét. Hasonló stratégiát követ, mint Mao Ce-tung a kulturális forradalom alatt – írja Dessewffy Tibor. Vélemény.
A blogger szerint az író művei „kedvező színben tüntetik fel az ellenséges japán katonákat és megsértik Mao Ce-tung egykori forradalmi vezetőt”.
Azok közül, akik katonai hátterüket kihasználva puccsot szerveztek autokrata vezetők ellen, nem Jevgenyij Prigozsin halt meg elsőként rejtélyes repülőbalesetben. Az 52 éve a gépével lezuhant Lin Piao a rezsim második embereként vetett szemet Mao Ce-tung posztjára.
A hatalomra jutott kommunisták a kommunizmus tényleges megvalósítására csak Ázsiában: Kínában, Kambodzsában és Észak-Koreában tettek kísérletet. Az első és legnagyobb szabású kísérlet Kínában zajlott le, és a világtörténelem egyik legnagyobb éhínségébe torkollott, amelybe legkevesebb húsz, de lehet, hogy ötvenmillió ember halt bele három év alatt. Miközben erről az iszonyatos katasztrófáról mindenki tudott a (viszonylag) szabad világban, Magyarországon azt írták a lapok, hogy Kína végérvényesen leküzdötte az éhínséget. Mao Ce-tung 65 évvel ezelőtt, 1958. augusztus 30-án hirdette meg a „hármas vörös zászló” programját: „nagy ugrás előre”, „szocialista építés”, „népi kommunák”.
Mégis inkább a diktátorok azok, akik nagyobb eséllyel maradnak hatalmon szépkorukban is. Bemutatjuk a gerontokratákat, a gumibélyegzős pártfőtitkárokat és a svájci hotelből kormányzó afrikai elnököt.
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
Csiang Cö-min a kommunista párt tekintélyuralmát képviselte, mégis toleránsabb volt, mint az ország mostani vezetője, akit ő indított el a hatalom felé vezető úton.
A hatalma elé állított maradék korlátok lebontásával hosszú időre Kína vezetője maradhat Hszi Csin-ping, akinek tíz éve alatt az ország a szuperhatalommá válás küszöbére érkezett. A gazdaságban és a társadalomban mutatkozó feszültségek Hszi ambícióit is fékezhetik.
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
A Kínai Kommunista Párt történelme harmadik meghatározó vezetőjévé emelte Hszi Csin-pinget, aki ezzel fontos lépést tett ahhoz, hogy a következő kongresszuson megőrizhesse Mao Ce-tung óta nem látott egyeduralmát.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Titkos csatornákon zajlott puhatolózás, ám az áttörést a népi Kína és az USA kapcsolatában fél évszázada amerikai asztaliteniszezők váratlan meghívása hozta. A történtek a véletlen és az alapos előkészítés különös összjátékaként alakultak.
Hszi Csin-ping nevét belefoglalták a Kínai Kommunista Párt alapokmányába.
"A hamisító hírforrások, a New York Times, az NBC News, az ABC, a CBS, CNN nem az én ellenségeim, hanem az amerikai nemzet ellenségei" - írta minapi Twitter üzenetében Donald Trump amerikai elnök. A BBC emlékeztet arra, hogy legutóbb a politikusok közül Sztálin szovjet és Mao kínai vezető használt hasonló kifejezéseket.
Hetven évvel ezelőtt alakult meg a Kínai Népköztársaság, s az 1949 őszén még romokban heverő, félfeudális ország mára megkerülhetetlen gazdasági és politikai világhatalommá vált. A külsőségek ugyan sokat változtak, ám a rezsim ugyanúgy elnyomó maradt, mint Mao Ce-tung idején volt.
Ünnepeljük méltón a Kínai Kommunista Párt és a KDNP örök barátságát!
2017-ben 30 százalékkal nőtt a Goldstar sportcipőgyártó cég nepáli leányvállalatának forgalma. Itt érdemes megállni egy pillanatra.
Egy volt szovjet ügynök állítása szerint Sztálin jóváhagyásával széles körű, meglepő részletességű kémkedés folyt Mao Ce-tunggal szemben, a szovjet hírszerzés még a kínai elnök székletét is kivizsgálta, hogy így tudjanak meg többet Mao életviteléről, illetve megpróbálhassák megjósolni lehetséges döntéseit.
